ééééés, újra itt :)

Sajnos nem jutottam a gépemmel internet közelbe,úgyhogy nehezen ment a posztolás. Minden nagyon jó, olyan kalandokon vagyunk túl, amiket el se tudtok képzelni...De komolyan. Alig várom, hogy otthon legyek és személyesen is elmesélhessem. De addig is a keddi naptól folytatjuk :)

A szokásos reggeli készülődés után megint a város felé vettük az irányt. Meg kell jegyeznem, hogy nagyon jól haladunk. Szinte mindenhova gyalog megyünk, mert így a legjobb felfedezni a várost. De ez azzal jár, hogy naponta kb 8-9 órát gyalogolunk, szóval már rendesen érezzük a lábunkon meg fenekünkön az izmokat J Nem semmi edzés.
Ma a High Lineon indultunk el. Ez egy régi vasúti felüljáró, ami nem messze van tőlünk (2 perc séta) és nagyon jól át van alakítva sétálóutcává, ahol még látszanak a sínek, de mindenhol padok, virágok, amiket önkéntesek gondoznak. Király. És közben alattad meg megy a forgalom. Nagyon jó ötlet arra, hogy egy elhagyott, nem használt területet újra élővé tegyenek és visszaadják a városnak. Ugye azt már említettem, hogy ez egy meleg negyed. Na, akkor nem maradhatnak el a fancy boltok se. Úton a High Line felé elég nagy nevű boltokba botlottunk, mint Alexander McQueen vagy Matthew Williams vagy éppen Marc by Marc Jacobs. Szóval designer üzletek mindenhol. Immmmmmádnivaló.

A high lineról letérve rövid kitérőt tettünk a villagebe és  a 4. utcát követve eljutottunk a Washington Squarere ahol többek között a New York University több épülete is található. A park átépítés alatt áll (mind a legtöbb dolog itt) de így is kényelmesen elfértünk. Sütött a Nap, úgyhogy ezt kihasználva napoztunk egyet a helyiekkel. Nagyon vicces dolog történt mellettünk: Egy egyetemista srác olvasta a könyvét, amikor egy idegen csaj odament hozzá: „Szia, ne haragudj, hogy zavarlak, de nemrég vagyunk itt a városban a barátommal és egy barátnőmmel, akinek randipartnert keresünk. Lenne kedved hozzá? Nagyon csinos, szőke, göndör hajú, vicces lány…..” Elmondta, hogy hova mennének és hogy örülnének ha csatlakozna. A srác elgondolkozott de végül nemet mondott, de az egója biztos az egekbe szökött J Na, erről beszéltem, hogy az emberek itt ennyire közvetlenek. Nem nagyszerű?

A parkból elindultunk felfelé a 5th sugárúton, nagyon állat, amin keresztül eljutottunk a Flat Iron Buildinghez (az első felhőkarcoló, ami 1904ben épült ha jól emlékszem) és tényleg olyan, mintha kivasalták volna. Innen egy újabb parkon keresztül elindultunk a Park Avenuen felfelé. Az utca tele üzletekkel, tetőtől talpig jól fésült, jól öltözött emberekkel, na meg diákokkal. Elég sok kommersz márka is van itt, mint pl. a H&M vagy  a Zara, na de azokat is nagyon elegánsan tálalják.

Mivel megéheztünk, beugrottunk egy közeli kajáldába, ahol ettünk egy kis helyben összeállított pastat. (Saját magad válogathatod össze a szószt és a feltételeket). Miután kifújtuk magunkat szinte már erőltetett menetben széllel szemben, irány észak. Itt láttuk a Grand Central Stationt , aközponti pályauvart. Szinte minden filmben ez szerepel, ami NYban a pályaudvaron van. Hattttttalmas, tiszta, gyönyörű, forgalmas. Itt aztán van minden. Piac, étterem (talpon állótól fehér abroszos pincéresig) Mindenki rohan, nyüzsög minta  hangyák.

Innen az ENSZ épületéhez mentünk, de nem jutottunk közel hozzá annyira amennyire szerettük volna, mivel a környéket lezárták ugyanis épp Obama és Clinton mondott beszédet. Pff. Így jártunk.

A United Nationstől a Rockefeller Center volt a cél, amit viszonylag hamar teljesítettünk. Kicsit csalódtam, mivel az épület előtti tér, ahol minden évben meggyújtják a karácsonyi fényeket, nagyon kicsi, pedig a filmekben olyan nagynak látszik. Meg egyáltalán nem értem mi a móka abban, hogy egy zsebkendő nagyságú helyen korcsolyázz. Na mind1. Az épület a Radio City Hallal meg az TV épületeivel kárpótolt. Valami elképesztő, hogy itt minden mekkora. Nem lehet megszokni.

Kis kiruccanás következett a Bryant Parkba, fotózkodás, majd irány a Times Square…..Először kicsinek tűnt, de idővel felfedte magát. Szinte már szemet bántóan élesek a kijelzők képei. Reklámok mindenütt, nem volt OLYAN sok ember. Itt volt az első alkalom, hogy magyarokkal futottunk össze. Alkalmi fotósnak is álltunk, mert pár ember megkért minket, hogy fotózzuk le őket. Miért ne tettük volna? J Mindenesetre nagyon vicces képek készültek. Ígérem, ha kicsit több időm lesz, teszek fel. De higgyétek el, nem hazudtoltam meg magam.  Mivel már jócskán besötétedett, ezért elindultunk hazafelé, ledobtuk a cuccainkat és irány East Village (tudjátok, a helyi Ráday utca) ahol legurítottunk egy sört. Csak ennyit, mert annyira elfáradtunk, hogy majdnem bealudtam a bárban. Másnap is elég fáradt voltam. Szerintem jön ki rajtam az utazás. Az úton hazafelé elhatároztuk, hogy másnap visszamegyünk a Times Squarere és megvesszük a jegyünket egy Broadway darabra. Ez így is lett. De ezt az életre szóló emléket a következő nap tartogatta…..

És miét is Tükör project a nap bejegyzése? Mert a városban elszórva rengeteg tükröt láttunk és nem voltunk restek nagyon vicces, közös képeket készíteni itt, a nagy almában. Hamarosan láthatjátok őket!